EGY KIS BELTÉRI AJTÓ TÖRTÉNELEM, ÁTTEKINTÉS

Az ajtók létezése az otthonok kialakulásáig nyomon követhető. Funkciójuk elsősorban a ki- illetve be járás lehetővé tétele volt, melynek anyaga állati, vagy növényi eredetű anyag volt, beltéri ajtók ebben az időben még nem léteztek. Már egyiptomi kultúrában is találkozhatunk fa ajtókkal. Történelmi források alapján ezek az ajtók egy, vagy kétszárnyas ajtók voltak, és jellemzően egy fából lettek kimunkálva. Olyan problémáknak, mint vetemedés (a száraz idő miatt ez Egyiptomban nem igazán volt jellemző), öregedés nem tulajdonítottak jelentőséget. Másutt ezen problémák miatt az ajtókat ajtófélfával látták el , melyet rögzítettek is különböző fémes megoldásokkal, és erre illesztették a fa ajtólapot. A küszöböket rendszerint kőből készítették, a felhasznált faanyagokból pedig az olajfát, a ciprust, vagy tölgyfát alkalmazták. Ebben az időben már nem csak funkcionálisan, hanem mint díszítőelemként is megjelentek az ajtók. Először a sumér korszakban a templomok ajtóihoz alkalmaztak díszfa ajtót.

Visszatérve a köznépi alkalmazáshoz, a korai időkben nem nevezhetjük a faajtókat nyílászáróknak, mivel a falnyílásba mintegy csak betámasztott záró elemként léteztek „ajtók”. Ezek az ajtók a maiakkal ellentétben igen kicsik és könnyűek voltak, hiszen gyakori használata végett körülményes lett volna nagy, súlyos faajtókat kialakítani. Ezek rögzítését egy belülről elhelyezett farúddal oldották meg, amely a két szemben lévő ajtófélfába vájt mélyedésben rögzült, mely révén így csak belülről lehetett őket nyitni-zárni. Később a faajtókat még mindig egy darabból készítették, s csak ezután jelentek meg a deszkából készült kivitelek, melyek több vastag deszkából álltak, s szegélylécezettel lettek egységbe foglalva, így alkotva egy ajtót, mely immár csapokkal rögzült az ajtófélfához, azaz „nyílászáróként” funkcionált. Innentől kezdve a fa ajtók folyamatos fejlődésnek indultak, kialakult a mai napig klasszikus megoldás; fa ajtókeretben, fémes forgókkal rögzített ajtó, az ajtólap pedig több elemből összeillesztett konstrukció, melybe később zár került, amely először egyszerű kampós, tolózáras kivitel volt, majd később az ajtóba épített kilincsszerkezettel működött, ahol a kilincsel egy fémnyelvet működtettek, amely az ajtófélfában létrehozott mélyedésbe csúszva akadályozta meg az ajtó kinyílását.

Későbbiekben ezt a zárszerkezetet kulccsal is kiegészítették, így azt nyitni, zárni lehetett, tehát az ajtó immár csak azok részére „tárult”, akik erre jogosultak voltak, nőtt tehát az ajtó szerepe a vagyonvédelem, biztonság terén is. Visszatekintve a történelembe az ajtók tehát a házba jutást, és távozást tették lehetővé, a fény, a hőmérséklet, a huzat kizárásának kritériuma is megjelent, tehát az otthon és a külvilág közötti „ajtó” szerepét töltötték be. Ám az emberek együttélése során (a régi időkben az otthonokban általában a család minden tagja egy helyen tartózkodott) felmerült a gondolat, hogy a belső tereket ajtókkal szintén elválasszák, mely megoldást nyújt a terek elválasztására, mely az emberi egyéniségek miatt nélkülözhetetlen. Kialakultak tehát a fa beltéri ajtók. Kialakulásuk az ajtófélfás, zsanéros faajtók korára tehető. Természetesen ekkor még a beltéri, és kültéri ajtók szerkezete közt nem lehetett sok különbség.

Miután már nem csak a nyílászáró funkció, hanem a hő, huzat védelem is szem elé került, az ajtók is két típusra lettek osztva:

A mai beltéri ajtók Míg a kültéri ajtók elvárásaihoz az időjárás viszontagságaitól való védelem kapcsolódik, addig a beltéri ajtóktól elvárt követelmény a tér elválasztása, nyitható-zárhatóság (úgy kulccsal, mint kilinccsel), az esztétika, hosszú élettartam, esetenként a fény és hangszigetelés.

A fa beltéri ajtókat két csoportra oszthatjuk:

A régi típusú fa beltéri ajtók anyaguk szerint hossztoldás nélküli egyfalcuak , hagyományos bevésett zárral. Ragasztás nélküli anyagból készültek, egyollós-csapos illesztéssel. Az új típusú ajtók három rétegben hossztoldottak, lehetőleg vetemedés és görcsmentesség figyelembevételével választják faanyagukat.

Legelterjedtebb típusai:

További csoportosítás szerint a fa beltéri ajtók lehetnek:

A fa beltéri ajtókat osztályozhatjuk még az ajtótokok szempontjából is:

Az újabb beltéri fa ajtók gumiprofillal vannak ellátva, hogy jobb legyen hangszigetelésük, illetve zajtalan a záródásuk. A tolóajtók A japánból származó tolóajtók a modernebb lakásokban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Előnyükként mondható el, hogy helytakarékosak, könnyen mozgathatók, esztétikusak, elrejthető és a legfontosabb tulajdonságuk,hogy bárhogyan átalakíthatjuk őket tetszésünknek megfelelően. Hogyan készülnek a beltéri fa ajtók? Az alapanyagról A korszerű technika szerint készült fa beltéri ajtókat már nem tömörfa anyagokból készítik, hanem többrétegű, ragasztott fenyőfaanyagokat használnak alapanyagként. A rétegeken belül 12% alatti nedvességtartalmú fa elemek kerülnek, a lamella anyagok félig dőlt sugarúak, így az alaptömb alkotói vetemedésre nem lesznek hajlamosak. A tömböket alkotó lamellák hibakiejtéssel, és hossztoldott fából készülnek, melyek tartóssága a hossztoldás nélküliekével vetekszik.

A mai technológiával a hossztoldások észrevehetetlenek, esztétikailag kifogástalanok. Az ajtólapokról A deformáció elleni védelem érdekében nem csak tömörfát, hanem korszerű lap és lemeztermékeket, valamint üreges és forgácslapokat, laminátos lemezeket is alkalmaznak. A termékeket jelentős többségben nem tömör anyagból, deszkából, illetve pallóból állítják elő, hanem többrétegű ragasztott tömbökből. A formák, idomok a gyártó fantáziájára vannak bízva, hiszen a tokosztókkal kombinált, összetett szerkezetek ma már természetesnek számítanak. Különböző íves, szegmens, kosáríves formájú beltéri ajtók is kivitelezhetőek, ám ezekhez speciális falnyílás szükséges, így gondos, egyedi, precíz tervezést igényelnek.

A fa beltéri ajtók ajtólapjai többféle betétszerkezetűek lehetnek: A könnyebb ajtótípusoknál gyakori a megerősített papírrácsos betét, a jobb minőségű ajtóknál műanyag, vagy tömörfa lekerekített betétléccel vannak lezárva. Mivel a beltéri ajtók közvetlenül nincsenek az időjárás viszontagságainak kitéve, ezért festése, védőrétege, lakkozása nem időjárásálló, viszont ezzel szemben kopásállóak, és az igénybevételnek kifogástalanul ellenállnak, így sok éven át nem igényelnek felújítást. Ez a mart, idompréselt, és az MDF lemezes ajtókra is igaz. A magasabb elvárások kielégítésére készülnek a furnérozott felületű fa beltéri ajtók. Ebben az esetben az ajtólap megerősített, furatokkal könnyített forgácslapból áll, amelyet két oldalról aránylag vastag furnérlappal borítanak. Az ilyen típusú ajtólapok általában tömörfa kerettel készülnek, melyre vastag furnérborítás kerül. A marással díszített, és üveges típusok a legelterjedtebbek. A még magasabb igényeket kielégítő tömörfa beltéri ajtók, ahol az alaktartósság mellett nagy szilárdság is jellemzi ezeket a stílusos ajtókat. Minden esetben valódi fából készítik őket, melyeket aztán lakkoznak, festenek igény szerint. Az ajtótokról Az elkészült ajtókat vakolást követően utólag is beszerelhetjük ajtónyílásokba, ez viszont precíz munkát igényel és magas szakértelmet. Ha a vakolást követően tesszük mindezt, azzal új ajtónk épségét óvjuk, mivel az így nem fog felesleges plusz nedvességet felvenni, amely vetemedés veszélyt vonna maga után.

A tokok szelvény kialakítása olyan, hogy gyakorlatilag bármilyen falszerkezethez illeszkedni tudnak. A tokok anyaga sem tömörfa, hanem általában MDF, vagy forgácslap, amely még furnérfedést, vagy fóliafedést kap. Általában az ajtótokokat a falmentén, és rések mentén egyaránt tömítik olyan anyaggal, amely az ajtótok és ajtó anyagával összeférhető. Nem ragasztott tömítésre kell gondolni, így az karbantartás esetén kiszedhető, illetve később visszahelyezhető. A zárról, a vasalatról, és a karbantartási igényekről A vasalatok tekintetében is jelentős fejlődések mentek végbe, mivel, ahogyan az ablakok, és erélyajtók esetében is elterjedt egykezes működtetést, és a rejtett, többfunkciós zárakat már a beltéri ajtók esetében is széles körben alkalmazzák. Lehetővé téve így a többpontos zárást, mely légmentes záródást eredményez. A szerkezeteket galvanizálással, krómozással, festéssel, vagy egyéb bevonattal védik a korrózió ellen, így élettartamuk természetesen egyezik az ajtóéval.

Hogyan építenek be egy fa beltéri ajtót?

A beltéri ajtókat beépíthetik falazáskor, illetve kész falnyílásba is szerelhetik. Beépítés során az álló tokszárakat belső támasztékkal merevítik, így akadályozzák meg, hogy azok elmozduljanak. A falszerkezetek ajtó fölötti részei mindig önhordóak, azaz az ajtótokra teher nem kerül. A tok állórészét függőlegesen, a tok felső részét és a vakküszöböt pontosan, vízszintesen helyezik el. A kőműves munkák során ügyelnek az egyes elemek épségére, a tok alkatrészeit a munkálatok alatt burkolják, nedvességtől védik. Az ajtólapot visszaakasztásig száraz helyen tárolják. A falnyílás méretét úgy határozzák meg, hogy oldalt és felül legalább 1 cm hézagot hagynak a tok és a falazat között, a küszöböt pedig 1 cm-el lejjebb helyezik a padlóvonal alá. A szerelés jellegű munkálatokat a következőképpen végzik: Az ajtót tokostul beállítják a falnyílásba, majd kiékelik azt ügyelve a vízszintességre, függőlegességre.

Ellenőrzik, hogy az ajtó kifogástalanul működik-e, majd leakasztják az ajtólapot és szintén száraz, nedvességmentes helyen tárolják. A falazatnak megfelelő rögzítő elemmel rögzítik a tokot tokállóként minimum 3-3 helyen a falazathoz. A rögzítési pontoknál keményfa ékeket helyeznek el a falazat és a tok közé, így elmozdulás ellen biztosítják az ajtót. Ezt követően a fal és a tok közötti hézagokat különböző megoldásokkal kitöltik. (szigetelő habszalaggal, vagy purral.) A már kitöltött hézagokat takaróléccel takarják, majd ezt követően visszaakasztva az ajtólapot készen állnak a fa beltéri ajtó beépítésével. A beltéri fa ajtók felületkezelése Az ajtókat a forgalmazott fafelület kezelésére gyártott felületkezelő anyagokkal vonják be.

Ezek lehetnek:

• pác,
• lazúr,
• vagy festék.

Hogyan válasszuk meg fa beltéri ajtónkat?

Ha arra gondolunk, hogy milyen beltéri ajtót válasszunk, arra is gondolnunk kell, hogy a házunk bútorai, berendezései mellett ajtónk is folyton szem előtt van, gyakran nyitjuk-zárjuk, tehát megjelenése, stílusa éppolyan fontos, illetve egy ajtó a ház stílusát is képes meghatározni. Ám amíg a bútorainkat átrendezhetjük, cserélhetjük, addig az ajtó egy állandó „bútornak” tekinthető, melynek cseréje nem egyszerű folyamat. Ezért fontos olyan ajtót választanunk, mely tetszésünket teljes mértékben elnyeri, illetve elvárásainkat teljes mértékben kielégíti. Való igaz, hogy a minőségi, tetszetős, és modern beltéri fa ajtók koránt sem olcsók, de mégis megéri őket választani, ha arra gondolunk, hogy az minket éveken át fog szolgálni. Az olcsóbb ajtók választása nem csak a minőségben és élettartamban köszön vissza, hanem abban is, hogy azok még további munkát igényelnek, így tulajdonképpen nem is olcsóbbak. Példaképpen a kezeletlen ajtók festése hozható. Ám hiába végzi ezt jó szakember, a gyárilag kezelt ajtók minőségét soha nem éri el. Összegezve tehát elmondható, hogy érdemes jó minőségű kész ajtókat vásárolni. A legtöbb beltéri ajtó standard méretben, azaz szabvány ajtóméretek. Háztervezéskor a beltéri ajtók számára nagy helyet kell hagyni, illetve a standard méretekre kell törekedni, hacsak nem egyéni ajtót szeretnék gyártatni magunknak.